Drágakő, nem ócska bizsu
Végre megérkezett a Cz-Audio várva-várt harcosa, a Street-Fighter, s mivel tiszteletét tette nálam is, ezen apropóból írnék is pár sort.
Két típus létezik az SF-ből, a Top1 és a Top2. Külsőre teljesen azonosak, a különbség a felfüggesztésnél fedezhető fel, ugyanis a Top2 dupla pillét kapott. Leegyszerűsítve a Top1 könnyebben hajtható, lágyabb szub, a 400W-os kategóriába ajánlott, míg a Top2 értelemszerűen a nagyobb kategóriákra lett tervezve. (Ez nem azt jelenti, hogy a Top2 érzéketlen lenne, SŐT!!! Már 500W-al is nagyon szépen elmuzsikál). A többi paraméterben megegyeznek, ugyanaz a 2x2 Ohm-os tekercs a lelke mindkét altípusnak.
Átvételkor a postás figyelmeztetett: „vigyázz, nehéz!”.
Ez tény, anyag van benne bőven, nem egy anorexiás fazon. 18,2kg-ot nyom a bestia, a komplett csomag több mint 19kg. 200 oz. mágnes, vaskos pólusvasak és a masszív kosár, melynek el kell viselnie ezt a terhet... tovább nem is magyarázom.
Na lássuk akkor mit is rejt a doboz.
Pár papírfecni rögtön fel is hívja magára a figyelmet és vígan hirdeti, hogy ez a termék bizony Berndorfban készült, mégpedig KÉZZEL. Nem egy kínai tömegtermék, hanem gondosan összeválogatott alkatrészekből nagy szakértelemmel épített, sorszámozott zajkeltőről van szó. Mérési jegyzőkönyv, ládaterv jár hozzá, valamint ott lapult még a dobozban egy tesztlemez is. Ha minden igaz ilyen lemezt csak az első 100 vásárló kap.
Nagy nehezen előbányásztam cikkünk főszereplőjét is masszív csomagolásából. Mit is mondhatnék... a többi tesztelésre váró szub szinte csak játéknak tűnt mellette. Az első ami feltűnik (brutális tömege után) az a varrott membránperem. A membránszél nagyon masszív, erősített szivacsból készült, speciális V-form kialakításának köszönhetően a nélkül enged meg hatalmas kitérést, hogy a membrántól venné el a hasznos felületet.
A hangminőség részre nem szeretnék különösebben kitérni, hiszen ez annyira szubjektív, és nem akarok félrevezetni senkit. Akik eddig hallották elégedettek voltak vele, azt javaslom, akinek van rá lehetősége, hallgassa meg a saját rendszerében is, kétlem, hogy csalódást okozna.
Gondolom nagy titkot nem árulok el azzal, hogy SPL versenyeken számolni kell majd ezzel a szépséges szörnyeteggel, ugyanis a fejlesztésnél nem csak a kiváló hangra figyeltek, hanem arra is, hogy versenykörülmények között is megállja a helyét. Kis erősítővel is már jól hajtható, de nem riad vissza a nagyobb krafttól sem, sőt akkor érzi magát igazán elemében.
A sok jó után jöjjön egy kis kukacoskodás is, jóindulatomnak köszönhetőn csak azért is belekötök valamibe. Ahogy az a képeken is látszik, a bevezető szálak egytől egyig piros színben pompáznak, csak egy kis ragasztószalag árulkodik a polaritásról. Amennyiben ez a jelölés leesik, jöhet az elemes vizsgálat. Nem csak a kábel színe nem nyerte el tetszésemet, hanem az anyaga sem, ugyanis nem tiszta réz, hanem a már jól megszokott, költséghatékony alu-réz keverék. Remélem majd orvosolja a gyártó eme kis malőrt, mert ezt leszámítva hibátlan.
Nem is szaporítom tovább a szavakat, jöjjön inkább egy „beszédes” videó, na és a képek.